Bár az első fogkefét állítólag már a 15. században használta egy kínai császár, és a maihoz hasonló, paszta állagú fogtisztító krémeket már a 19. századtól forgalmaztak, igazán a 20. századtól beszélhetünk a fogmosás és a fogápolás igazán hatékony, modern eszközökkel történő, általános személyes higiéniai gyakorlatának széles körű elterjedéséről.
Szakértők szerint naponta legalább kétszer, reggel és este mindenképp mossunk fogat, ha nem akarunk gyakori vendég lenni a fogorvosunknál. És hát ilyen fogtömés árak mellett senki nem akarná ezt, nem beszélve arról, hogy a fogszuvasodás és más betegségek kialakulása miatt fájdalmas beavatkozások is várhatnak ránk. Jobb tehát megelőzni a bajt, és rendszeresen fogat mosni. Aki igazán komolyan veszi a szájhigiéniát, annak ajánlott naponta háromszor, étkezés után fél órával fogat mosni. Miért fél órával? A savas ételek, italok maró hatásuk révén kikezdik a zománcot, ami felpuhul, és ha dörzsölni kezdjük, megsérül. Ám ha várunk legalább fél órát ezek elfogyasztása után, ezt a negatív hatást elkerülhetjük.
A fogmosások száma is fontos, de legalább ennyire vagy talán még lényegesebb, hogy milyen technikával történik. A fogmosásunk legalább két-három perces kell legyen a helyes technikával, és naponta egyszer a fogselymet se feledjük el használni. A fogkefe ugyanis csak a fogak külső részeit tisztítja meg, a fogak közé viszont még a fogkefe sörtéje sem jut el. Azt a részt fogköztisztító kefével takaríthatjuk, de a fogselymet ekkor sem szabad kihagyni.
A fogsor négy kvadránsát – vagyis bal felül, jobb felül, bal alul és jobb alul – 45-45 másodpercig kell alaposan megtisztítani. Egyes fogorvosok a módosított Bass-technikát ajánlják, amellyel egyszerre 2-3 fognyi felületet tudunk hatékonyan megtakarítani. Fogkefénket félig az ínyre, félig a fogra helyezzük úgy, hogy a sörték az íny felé nézzenek, és a fogkefe feje a fogfelszínnel negyvenöt fokos szöget zárjon be. Ezután enyhe nyomást alkalmazva körkörös mozgást végzünk 15-20 alkalommal. Ezután a fog koronai része felé alkalmazzunk söprő mozgást, eltávolítva a fellazított lepedéket. Ezután áthelyezhetjük a fogkefénket a következő 2-3 fogra. Miután ily módon a fogak oldalait megtisztítottuk a teljes fogsorunkon, a rágófelületeket is megmossuk.
A lepedék egy baktériumokból álló, színtelen és ragacsos massza, ami folyamatosan képződik a szájunkban, emiatt fontos, hogy rendszeresen gondoskodjunk az eltávolításáról. Ez a fogak között és a nehezen elérhető területeken felhalmozódhat, gyulladást, szuvasodást, fogágybetegséget, ínyvérzést is okozhat. Ha fogpótlásunk van, akkor is nagyon vigyázzunk ezzel a veszélyes bakteriális lepedékkel, mossuk meg minél gyakrabban a saját fogakat és fogpótlásokat, a kivehető protézist pedig a rendszeres tisztítás mellett éjszakára tegyük fogsoráztatóba.
Hogy hosszú távon ne legyen gondjuk, érdemes gyermekeinket már pici korukban megtanítani a fogápolás fontosságára, és legalább reggel és este bevezetni a napi rutinjukba a fogmosást. Amíg kicsik, és a fogkrém egy részét nem tudják rendesen kiköpni, fluoridmentes fogkrémet használjunk, valamint a szájuk méretének megfelelő gyermekfogkefét. 8 éves kor körül már használhatnak felnőtt fogkefét.
A gyakori fogmosás csökkenti az íny és a fogak között letelepedett baktériumok számát. Kutatások szerint azoknál a személyeknél, akik naponta nem mosnak 2-3-szor fogat, gyakoribb a szívbetegségek kialakulása is. Ugyanis ezek a szánkban letelepedett baktériumok bejuthatnak a véráramba, és gyulladást idézhetnek elő, ami hosszú távon megnövelheti a szívbetegségek és a demencia kialakulásának kockázatát. Ezért is érdemes hát rendszeresen fogat mosni!